Bakony Integrált Szociális Intézmény Veszprém Vármegye
8592 Dáka, Dózsa György utca 80. | E-mail: dakaotthon(kukac)dakaotthon.hu | Tel.: +36 89 340-004 | Fax: +36 89 340-187
Kirándulás Badacsonyba
(2022. augusztus 11.)
5 fő ellátott részvételével
Hálás vagyok, hogy a gondozási egységemen van egy maroknyi csapat, aki könnyebbé teszi gondozóim nem könnyű mindennapi munkáját. Akikre mindig lehet számítani, és semmit nem várnak viszonzásul. Ezzel a kirándulással szerettem volna megköszönni nekik önzetlen segítségüket.
A korai indulási időpont ellenére mindannyian útra készen várták, hogy belevágjunk a közös kalandba: busszal-vonattal eljutni Badacsonyba. Már ez izgalomra adott okot. Régen dédelgetett álom volt már maga a vonatozás is. Többen közülük gyermekkorukban ültek legutóbb vonaton, így szép pillanatokat idézett fel a zötykölődős út.
Kellemes volt az idő, tettünk egy nagy sétát az utcai árusok standjai között, nézelődtünk, vásárolgattunk. Mielőtt bementünk a strandra, megkóstoltuk a Lacikonyhában készített ízletes lángost, amit több árus is javasolt nekünk sétánk során.
Fürdőruhára vetkőztünk, és irány a Balaton! Azt szerettem volna mondani, hogy bevetettük magunkat a habokba, de ilyen sekély vízállást még soha nem tapasztaltam. Így hát hosszú métereket kellett gyalogolni a vízben, míg már térdig ért, de ennek is megvolt a maga bája. Csetlő-botló lépteinken jókorákat nevettünk. Igaz, a nap elbújt a felhők mögé, de olyan kellemes hőmérséklete volt a víznek, hogy kiélveztük minden pillanatát.
Meglepetés vendégek is érkeztek vízi biciklivel, az Animal Canibals zenekar adott mini koncertet a fürdőzőknek a Balaton vizében állva. Elénekelték a „Takarító nőőő” című számukat is.
Fürdőzés után kisétáltunk a mólóra, ahonnan remek kilátás nyílt a Balaton vizére. Megnéztük a hajókat, vitorlásokat, és természetesen közös képet is készítettünk, megörökítendő ezt a klassz napot.
A vonat indulása előtt még volt időnk egy fagylaltozásra, mintegy megkoronázva a mai napot.
Azért a hazaút is tartogatott izgalmakat: a vonatunk késett, túlzsúfolt volt, és futólépésben kellett megtennünk az utat a vasútállomástól a buszpályaudvarig, ahol éppen csak, hogy elértük az utolsó buszt.
Kellemesen elfáradva érkeztünk vissza az intézetbe, és tudom, hogy még sokáig fogják emlegetni ezt a napot, ami értük volt, Róluk szólt.
Miklósi-Sikes Kinga
fejlesztő pedagógus