Mindszentkálla és környéke Gyalogtúra

Mindszentkálla és környéke
Gyalogtúra
(2023. augusztus 14-18.)

1. nap
Gyalogtúránk első megállója Nagyvázsony volt, ahol meglátogattuk a középkori Kinizsi Várat. A várat 2017-től kezdődően felújították, és idén tavasszal nyitotta meg újra kapuit. Idegenvezetőnk elmesélte nekünk a vár történetét, majd végigjártuk a termeket, a tornyot. A vázsonyi temető csendes sírjai között elgyalogoltunk a Szent Mihály pálos kolostor romjaihoz.

Busszal utaztunk tovább Mindszentkállára, ahol az Erdei Iskolában elfoglaltuk szálláshelyünket. Vendéglátóink addigra már feltüzelték a kemencét, ahol falatnyi langallókat és pizzákat sütöttek nekünk, illetve bedagasztották a kürtős kalács tésztáját, melyet szorgos kezeink megsodortak, feltekertek a kürtősfára, majd az izzó parázs felett megsültek a cukorba forgatott kalácsok.

2. nap
A mai úti célunk a zánkai strand volt, amit busszal és vonattal közelítettünk meg. Letelepedtünk az árnyékot adó fák alá, bekentük magunkat (és egymást J) naptejjel. (Igen) óvatosan mentünk bele a mindössze 22°C-os vízbe, mintegy élő láncot alkotva. Hamar hozzászoktunk a víz hőmérsékletéhez, és önfeledten labdáztunk, úszkáltunk, pancsoltunk.

A strand egyik büféjében ebédeltünk, ahol mindenki kiválaszthatta a számára legcsábítóbb ételt és italt a gazdag kínálatból. A napernyők miatt romantikus hangulatúra sikeredtek a fényképek J Strandolás után búcsút intünk Zánkának (de nem a Balatonnak).

Vendéglátóink vacsorára valódi olasz tésztából készítettek nekünk bolognai spagettit, desszertnek mézédes dinnyeszeleteket kaptunk. A vacsorával azonban még nem ért véget a napunk. Este cukorkaesővel díjazott dalkvízt, és remek hangulatú diszkót szervezett házigazdánk, ahol végkimerülésig táncoltunk. Az est külön érdekessége, hogy itt mindenki papucsban táncolt. J

3. nap
Úti célunk a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó és Magasösvény. Busszal mentünk Révfülöpre, a kikötőbe. Hajóra szálltunk, és egy félórányi ringatózás után kikötöttünk a Balaton déli oldalán, Balatonbogláron.

Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár legismertebb jelképe, egyben látványossága. Meredek út és lépcsősor megmászása árán jutottunk fel a domb tetejére. Elsőként végigmentünk a lombkorona-sétányon, ahonnan megcsodálhattuk a környező tájat. A magasban sétálni, a fák között átkelni különleges élmény volt, nyugalmat, harmóniát árasztott. Az ösvény végén áll a Gömbkilátó, ahonnan káprázatos panoráma tárult a szemünk elé.

A kalandok után visszagyalogoltunk a parti sétányra, ahol az étteremsoron elköltöttük az ebédünket.

4. nap
Ma megmásszuk a Kopasz-hegyet, mely Mindszentkálla fölött ágaskodik. Okkal kapta a nevet, hiszen a tetején kissé hiányos a növényzet. Ám az odavezető lépcsősor igazi kihívást jelentett mindannyiunk számára. Nem tudom, hány lépcsőfokból áll, de az ég felé vezető út már az első lépéseknél megszámolhatatlanul végtelennek tűnt. A meredek ösvényen gyakran megálltunk egy kis pihenőre, ittunk pár korty vizet, letörölgettük homlokunkról a verítéket, és a forró nyári délelőttön egyszer csak felértünk a hegytetőre. Néhány lépés múlva, 330 m magasan elénk tárult a körpanoráma, a csodálatos Káli medence. A Hegyestű, a Csobánc, a Tóti-hegy, a Gulács, és a többi tanúhegy. A zászlórúdra felhúztuk az erre a célra készített csapatzászlónkat, melyen mindenki rajta hagyta a kézjegyét. Megcsináltuk. Mert PENGÉK vagyunk. A hegyről lefele a könnyebbik utat választottuk.

A délután legtöbbünk számára pihenéssel telt. Nem úgy Angyalunk (Farkas József) számára, aki kiérdemelte házigazdánktól kapott séfsapkáját. Bográcsban jóízű pincepörköltet főzött vacsorára az éhes csapatnak…amit jóízűen el is fogyasztottunk.

A napunk ezzel még nem ért véget. Este újabb kaland várt ránk. Tapolcára mentünk, ahol több ezer emberrel közösen táncoltuk végig a Neoton koncertet. Hihetetlenül jó élmény volt! Későn hajtottuk nyugovóra a fejünket, de minden perc megérte.

5. nap.
Az utolsó nap. Elszaladt az idő. Nem volt korai ébresztő, hogy kipihenhessük az előző napot, de azért erre a napra is tartogattunk élményeket.

Reggeli után összepakoltuk bőröndjeinket, majd szállásadónk útmutatásait követve pólót batikoltunk. Míg a pólók száradtak, elsétáltunk a közeli, méltán nevezetes KŐ FAGYI fagyizóba, ahol helyben főzött fagylalt-különlegességekből választhattunk. Visszatérve szállásunkra már várt a búcsúebéd. Mire elfogyasztottuk az ebédet, batikolt pólóink is megszáradtak.
 

Búcsút vettünk házigazdánktól, majd busszal mentünk Tapolcára, ahol újabb program várt ránk: a mozilátogatás. Miénk volt az egész terem, kényelmesen elhelyezkedtünk, és átadtuk magunkat a vetítésnek.
 

A nap, és az idei gyalogtúra záró programjaként elsétáltunk a pizzériába, ahol mindenki kedvére választhatott az étlapról. Az ízletes vacsora után buszra ültünk, és kellemes fáradtsággal, új élményekkel gazdagodva tértünk vissza az intézetbe, ahol bőven lesz mit mesélni a lakótársaknak.

Darvastó, 2023. augusztus 19.

                                                                                              Miklósi-Sikes Kinga
fejlesztő pedagógus