Örömrégészet nap

Pózolunk az oklevéllel

Örömrégészet nap
Lesencetomaj

(2024. május 10.)

A társintézményekkel együtt meghívást kaptunk Lesencetomajra, az Örömrégészeti nap rendezvényre. Kíváncsian vártuk, mit takar a megnevezés: valami érdekeset, valami újat.
Szeretettel fogadtak minket. Az első „állomás” egy homoktenger volt, melyből minden telephelyről egy-egy vállalkozó szellemű ellátott nyakig elmerülhetett, kutatván az abban elrejtett őskori leleteket. A mini ásatás eredményeként kagylót, pattintott követ, nyílhegyet találtak a jelentkezők.
Ezek után a kastélyépületben a Vadgesztenye Otthon egyik dolgozója, Nyírő Tamás (gyűjtő) civilben beszélt több mint 50.000 játék katonát számláló gyűjteményéről, mely jelenleg a legnagyobb magángyűjtemény, melyre méltán lehet büszke.
Prof. Dr. habil Sümegi Pál geológus, régész, aki többek között a magyarországi régészeti lelőhelyek feltárásával foglalkozik, a Halstatt kultúráról tartott egy igazán érdekes előadást. Olyan átéléssel beszélt, hogy beszippantott minket a maga világába. Engem megragadott egy gondolata, mely szerint lehet, hogy őseink egy 3.000 éves időkapszulát hagytak hátra számunkra, az utókor számára.
Visszatérve az asztalainkhoz egy vetélkedőn vehettünk részt, melynek kérdései az előzőleg hallottakból voltak összeállítva, majd minden csapat kapott egy kirakót, az előre kivágott mini farostlemez darabokból kellett összeállítani egy-egy őskori állat csontvázát.
Ebédre ízletes pincepörköltet tálaltak fel számunkra, melyet az intézmény dolgozói készítettek nekünk, vendégeknek, limonádét, tortát és kávét.
Búcsúzóul oklevelet kaptunk, mely emlékeztet majd minket erre az izgalmas programra, ellátottaink pedig egy kis édességet a hazaútra.
Apropó hazaút: az is izgalmasra sikeredett, mert a célegyenesben lerobbant a buszunk. Amíg vártuk a mentesítő járatot, a déli napsütésben csodálhattuk a rét felett vonuló csodálatos felhőket.

                                                                                              Miklósi-Sikes Kinga
fejlesztő pedagógus