Disznóvágás vetélkedővel, és farsangi bállal fűszerezve

Magyarországon rendszerint télen a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, a disznóvágás vagy disznóölés a sertés levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos vacsora. A falusi népszokások közül az egyik legtöbb embert megmozgató közösségi esemény volt. Lesencetomajon ennek a népszokásnak a jegyében szerveztük meg nagy sikerű programunkat.

A hajnali órában autó indult Várvölgyre, Lázár János birtokára az intézetből, benne elszánt disznófogókkal, böllérrel. Reggeli után érkeztek vissza, az utánfutón három szépen felhizlalt sertéssel. A parkban eddigre már sokan összegyűltek, zsíros kenyér és forró tea mellett várták, hogy részesei lehessenek a disznóvágásnak. A pörzsölés után többen is részt vettek a mosásban, és a rendfáról folyamatosan lekerülő hús vágóhídra történő szállításában. Itt dolgozták fel ugyanis a húst, itt készült a hurka-kolbász. Közben a „konyhás nénik” már hajnal óta sürögtek a konyhában, hogy elkészítsék az ebédhez kínált pogácsát, majd a friss alapanyag megérkeztével mennyei disznótoros káposztát főztek. Aki egyéb szórakozásra is vágyott, részt vehetett a délelőtt folyamán megrendezett játékos vetélkedőn, ebéd után pedig mindenki önfeledt szórakozásba kezdett a farsangi bálon. A maskarába öltözött lakók jutalma a szociális foglalkoztatás kerámia műhelyében készült bögre volt. Vacsorára ismét disznótorost, hurkát, kolbászt szolgáltak fel a jelmezbálban elfáradt lakóknak.

A program költségét a "Velük, értük Alapítvány" biztosította, a három disznó egyikét pedig Lázár János helyi vállalkozó ajánlotta fel az ellátottak számára.