Bakony Integrált Szociális Intézmény Veszprém Vármegye
8592 Dáka, Dózsa György utca 80. | E-mail: dakaotthon(kukac)dakaotthon.hu | Tel.: +36 89 340-004 | Fax: +36 89 340-187
Földrajzi elhelyezkedés
Kamond község Veszprém vármegye nyugati határán helyezkedik el. A 8-as fő közlekedési útról a Vas megye határa mentén épült Dabrókai csárdától 4 km-t északi irányban haladva, a falu közepén található intézményünk. Autóbusszal Devecserből, Jánosházáról és a kertai vasútállomásról könnyen megközelíthető.
Intézménytörténet
Intézményünk 1958 decemberében kezdte meg működését Dr. Magyar Károly Veszprém vármegye főispánja birtokán. Magyar Károly neve szorosan összefügg Veszprém vármegye utolsó évtizedének történetével. Mint a somlóvásárhelyi kerület országgyűlési képviselője 8 éven át képviselte kerületének és vármegyéjének érdekeit a parlamentben. Lankadatlan szorgalmával és fáradhatatlan munkabírásával, amihez kivételes politikai és közigazgatási tehetsége párosult, kifogástalanul és igazságosan vezette Veszprém vármegye ügyeit. Közéleti tevékenysége nagyon sokoldalú; a mezőgazdasági és falusi szövetkezetek korszerűsítése, a közegészségügy, a népjólét, a közművelődés, az útügy, a birtokrendezés és a közigazgatás igen sok területén is aktív részt vállalt kora problémáinak megoldásában. A kor egyik legnagyobb természettudósával, Hermann Ottóval kötött barátságának eredménye a birtokon található közel 4 hektáros park.
A Devecseri Járási Tanács által létrehozott szociális otthonban a nyitást követően 50 idős embert helyeztek el. Az ellátotti létszám évről-évre növekedett, 1964-től már131 fő, 1972-től 142 fő lakója volt az otthonnak. 1996 tavaszán a fenntartó, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gondozási struktúra megváltoztatásában határozott. Az időskorú otthon helyén pszichiátriai betegek ápolásában és gondozásában határozta meg a feladatot 80 fővel, majd 1997-től a mai napig az engedélyezett létszám 100 fő. 2010. július 01-től a pszichiátriai betegek mellett szenvedélybetegek ápolása-gondozása is feladatunk. Integrált formában, telephelyként 2009. július 01-től működünk.
Történelmünk nyomában
Épület- és élettörténetek
Bakony Integrált Szociális Intézmény Veszprém Vármegye
Földvár Otthon Kamond
A Bakony Integrált Szociális Intézmény Veszprém Vármegye Földvár Otthon Kamond telephelye Kamond településen található. 2011. július 1-től a fenntartó integrációt hajtott végre a megyében, ennek értelmében a megyében élő fogyatékos személyeket, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézményeit összevonta és az integrált intézmény központjává a dákai otthont jelölte ki. 2013. január 1-től az Integrált Intézmény fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Budapest. Szociális gondozást, ápolást nyújtó intézet . Kamond Veszprém vármegye nyugati peremén, a Marcal folyó árterének szegélyére épült település. A régészek számos őskori edénytöredéket, római kori kőépítkezés maradványokat és Árpád kori temetkezési helyet tártak fel ezen a területen. A régen mocsárral körülvett Nagyváralján (Várhely dombon) földvár állt. Kamond nevét szláv eredetű „kamen” szóból vették át, jelentése: kő, szirt. A szláv jelentésű szóból következtethető, hogy a falu a honfoglaláskor állt már és lakott volt. Írott forrásban Kamondot először 1062-ben említik. A tatárjárás 1241-42-ben teljesen elpusztította a falut. Az újratelepülés lassan zajlott. A XV. században már különálló a két község.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kamond
Az otthon rövid története:
Kamondi intézmény Dr. Magyar Károly tulajdona, aki Kamondon született 1869. július 24-én. Középiskolai tanulmányait Kalocsán, Kalksburgban, egyetemi tanulmányait a bécsi és budapesti tudományegyetemek jogi fakultásán végezte.
Dr. Magyar Károly és a kamondi gazdaság címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára összeállíott tanulmány részletesen bemutatja a névadó életét, melyet Őrffy László tudományos csoportvezető munkáját dícséri. A tanulmány mellékelten megtalálható honlapunkon. Köszönjük Őrffy Richárdnak, aki hozzáférhetővé tette számunkra az 1974-ben írodott részletes dokumentumot.
Elvégezte ezen kívül a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát is.
Itt a növénytermesztéssel kapcsolatban a következő tantárgyakat hallgatta:
- általános növénytermesztés, talajismeret, földmértan, kertészet és szőlőművelés, különleges növénytermesztés, növénykórtan, erdészettan I. II. Állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak a következők voltak: - általános állattenyésztés, szarvasmarha tenyészet, lótenyésztés, tejgazdaság, sertéstenyésztés, juhászat, állatgyógyászat.
A gazdaság működtetéséhez gazdasági ismeretekre is szükség volt, amihez az alábbi tárgyak tartoztak: - nemzetgazdaságtan I. és II. statisztika, gazdasági technológia I. és II., géptan és eszköztan, gazdasági építészettan, gazdasági üzemtan, jószág kezeléstan, gazdasági számviteltan. Kiváló tanárai közül a növénytermesztéstant Cserháti Sándor, és nemzetgazdaság-, üzem- és jószág kezeléstant Hensch Árpád oktatta. Vizsgáit kitűnő eredménnyel végezte. Különböző országos és Veszprém vármegyei egyletek agilis szervezője, vezetője, tagja volt. Az általa megszervezett és 1907. április 28-án megalakult a Devecser vidéki Gazdakör elnöke, az azonos című negyedévenként megjelenő lapnak felelős szerkesztője, ennek hasábjain a nehéz háborús időkben is az eredményes mezőgazdálkodás lánglelkű buzdítója, községe és az egész Devecseri járás gazdaságtársadalmának jóakaró, pártfogó vezére volt. A Veszprém vármegyei Gazdasági Egyesületnek 1908-tól alelnöke, 1917-től elnöke. Úttörő tevékenysége az egyedi termelési adatokon nyugvó korszerű állattörzskönyvezés. Tenyésztés és takarmányozás terén megreformálta az egész ország szarvasmarha törzskönyvezését. 1908. évi dániai és svédországi tanulmányútjain gyűjtött tapasztalatai alapján megszervezte hazánk első tejtermelést ellenőrző egyesületét. Nem csak a gazdasági egyleteknél volt jelentős a munkássága, hanem Veszprém vármegye közigazgatási életében is. Nyolc éven át /1910 -1918/ képviselte a Somlóvásárhelyi kerületet munkapárti programmal, s mint országgyűlési képviselő sokszor feltűnt országos érdekű szónoklataival. 1920-ban gazdasági főtanácsosi címet kapott, 1922-ben pedig Veszprém vármegye főispánjává nevezte ki a kormányzó. Főispáni méltóságáról 1926. november havában mondott le. A vármegye törvényhatósága 1927-ben a Felsőház póttagjává választotta. Azt az időt, amelyet Veszprém vármegye főispáni székében töltött, szintén a vármegye érdekében használta ki. Lankadatlan szorgalmával és fáradhatatlan munkabírásával, amihez kivételes politikai és közigazgatási tehetsége párosult, kifogástalanul és igazságosan vezette Veszprém vármegye ügyeit. Nehéz és válságos idők főispánja volt és e nehéz és válságos idők dacára is megállta helyét. Főispánná a kormány bizalma és a közegysége és szeretete nevezte ki. Tisztségét, amelynek betöltése nehéz és háládatlan feladat, valóban a közjavára vállalta. Magyar Károly sikerrel vette fel a harcot a gáncsoskodásokkal szemben is.
Közéleti tevékenysége nagyon sokoldalú; a mezőgazdasági és falusi szövetkezetek korszerűsítése, előbbre vitele, a közegészségügy, a népjólét, a közművelődés, az útügy, a birtokrendezés és a közigazgatás igen sok területén is aktív részt vállalt kora problémáinak megoldásában. A Devecseri kerület országgyűlési képviselőjeként interpellációkban emelte fel szavát és szolgálta az ország mezőgazdaságának egyetemes érdekeit. Említésre méltó és nevével összefüggésbe kell hozni még az alábbi tevékenységeit:
1912-ben az állatok törzskönyvezése,
veszprémi Múzeum építése,
cselédeket 75 éves korukban nyugdíjazta,
nagykamondi katolikus templom építése.
Hermann Ottóval kötött barátságának eredménye a kastély mögött található 3 hektáros park, bővítése, ápolása, gondozása. 1931. május 21-én bekövetkezett halálával a Dunántúl egyik igen lelkes és szüntelenül tevékenykedő, a közérdek javán munkálkodó egyénisége szállt sírba. Halála után a gazdaságot özvegye, leánya Magyar Gizella támogatásával vezette, majd azt – a gazdasági nehézségek miatt – 1938. február 27-én hatvanegy kis- és nagykamondi kisgazdának kishaszonbére adta. A parkot leánya tovább gyarapította, ahol jelenleg több mint száz fajta fát és cserjét találunk.
A II. világháborút követően itt is nagy pusztítást végeztek, elsősorban az építkezésre felhasználható fenyők között. A további fairtások megakadályozására 1955-ben védetté nyilvánították. A Kamondi idősek otthonát az 1949-ben államosított területen alakították ki, amely ezt követően több funkciót is betöltött. Működött benne irodaház, kultúrotthon, terménybegyűjtő. A kastély, a cselédlakások és a birtokon található angolparknak mondható ligetes, fás terület megfelelő volt szociális feladat ellátására. A létrehozását a Devecseri Járási Pártbizottság kezdeményezte a Veszprém Megyei Tanácsnál. Az Egészségügyi Minisztérium levele alapján, működését engedélyezték: „50 férőhellyel az 1958. évre engedélyezve van.”
Veszprém Megyei Tanács VB. III. Igazgatási Osztálya 1958. október 22-i határozatában átadta az ingatlant a Járási Tanács VB. Egészségügyi Csoport kezelésébe. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1958. december 3.-i száma így jelzi a szociális otthon létesítését: „A Veszprém megyei Kamond községben Magyar Károly földbirtokos egykori kastélyában szociális otthont rendeznek be.”
/Dunántúli Napló 1958, ( 15. évfolyam) / Dunántúli Napló 1958.december (15.évfolyam,284-307.szám) /1958-12-02/284.szám
Megtudhatjuk az írásból, hogy az idősek számára átadásra kerülő, elhanyagolt épület felújítása több mint százezer forintba került, melynek tágas szobáiban 50 idős ember talál otthonra. Az épületet körülvevő park is szintén a lakók nyugalmát szolgálja. 1958. december 22-án 23 férőhellyel Devecseri Járási Tanács Szociális Otthona néven kezdte meg működését. Igazgató: Jánossy Gyula. Az otthon fenntartója a Devecseri Járási Tanács volt, felügyeletétét, ellenőrzését a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya látta el. A tanácsok kebelében a szociális igazgatást kezdetben önálló, majd az egészségügyi osztályokon szervezett szociálpolitikai csoportok látták el. Az ellátotti létszám évről-évre növekedett, 1964-1966-ig 131 fő, 1972-1978-ig 142 fő volt. 1996. tavaszán a fenntartó, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a gondozási struktúra megváltoztatásában határozott. Az időskorú otthon helyén pszichiátriai betegek ápolásában és gondozásában határozta meg a feladatot 80 fővel, majd 1997-től a mai napig az engedélyezett létszám 100 fő.
1982. augusztustól 2009. április 30-ig Szabó József igazgató úr vezetésével számos korszerűsítés zajlott az otthonban. A szobákban szenes és olajkályhák voltak. 1984. decemberében hőtároló kályhák váltották fel. 1987- ben teljes körű víz- és elektromos hálózat került felújításra, valamint részben a csatorna. 2003-ban egy munkaügyi rehabilitációs pályázat került kiírásra, amit az intézmény sikeresen megpályázott. A pályázat egy igazi mérföldkő volt az intézmény életében ugyanis kialakításra került a foglalkoztató épület.
1998-ban került megszervezésre a 40 éves jubileum, akkor hozták létre a Lélektől – lélekig alapítványt. ( Kozma György alapította)
Életképek a Kamondi szociális otthonból 1958 – 1959.
Magyarország, Veszprém megye, Devecser
Kamond, 1959. augusztus 17. A gondozó italt tölt a 97 éves Tóth Mari néni poharába a szociális otthon kertjében, mely Magyar Károly egykori főispán kastélyában működik. MTI Fotó: Tormai Andor Dr. Magyar Károly egykori kastélyában szociális otthont létesített az állam 1958. december 1-jén (1980-ban 142 gondozott élt itt).
Készítette: Tormai Andor
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-810382
Fájlnév: F__TI19590817044.jpg
Életkép - Idősgondozás a kamondi szociális otthonban
Magyarország, Veszprém megye, Kamond
Kamond, 1959. augusztus 17. Idős asszonyok a Nők Lapja című hetilapot olvassák Magyar Károly egykori főispán kastélyában működő szociális otthon udvarán. MTI Fotó: Tormai Andor Kamond község:.
Készítette: Tormai Andor
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-810380
Fájlnév: F__TI19590817036.jpg
Szociálpolitika - Szociális otthon
Magyarország, Veszprém megye, Kamond
Kamond, 1959. augusztus 17. Egy idős asszony haját fésüli az otthon egyik dolgozója a Magyar Károly egykori főispán kastélyában működő szociális otthonban.
MTI Fotó: Tormai Andor Dr. Magyar Károly egykori kastélyában szociális otthont létesített az állam 1958. december 1-jén (1980-ban 142 gondozott élt itt).
Készítette: Tormai Andor
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-810383
Fájlnév:F__TI19590817047.jpg
Életkép - Idősgondozás - Kézimunka a kamondi szociális otthonban
Magyarország, Veszprém megye, Kamond
Kamond, 1959. augusztus 17. Idős asszonyok kézimunkáznak Magyar Károly egykori főispán kastélyában működő szociális otthonban. MTI Fotó: Tormai Andor Kamond község: 1954-ben Nagykamond jobbágy-község és Kiskamond nemesi község egyesüléséből jött létre. Devecseri Járási Tanács Szociális Otthona: Magyar Károly (Kamond, 1869. július 24.- Szombathely, 1931. május 21.) Veszprém vármegye volt főispánja, földbirtokos kastélyában 1958. december 22.-én kezdte meg működését a Devecseri Járási Tanács Szociális Otthona néven. Az otthon fenntartója a Devecseri Járási Tanács volt, felügyeletétét, ellenőrzését a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya látta el. Az otthon újszerűsége, hogy a gondozottai az épülethez tartozó 13 hold földön gazdálkodhattak. A munka teljesen önkéntes volt, akik dolgoztak, havonta pénzjutalmat kaptak. 1996-ben a fenntartó, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozata szerint az idősotthonban pszichiátriai betegek kaptak helyet.
Készítette: Tormai Andor
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-810381
Fájlnév: F__TI19590817039.jpg
https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-Y0x5OEhyZWx4bzVmR3ZuSytXOXB5Zz09
A Kamondi intézmény dolgozóinak és ellátottainak a jeligéje „Kamond volt, van, és lesz” Érdekes, hogy bár a jelen az igazi valóság, gyakran szívesebben időzünk a múltban és a jövőben. A múlt szép emlékeit még inkább megszépítve sztorizzuk. A jövőtől aggódunk, vagy izgatottan várjuk. Beszélgetéseink, foglalkozásaink leggyakrabban erről szólnak. Ritkán beszélünk, arról mi van most, pedig most élünk.
„Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”
Forrás:
Őrffy Lászlő tudományos csoportvezető tanulmánya: dr. Magyar Károly és a kamondi gazdaság
Készült:
Kamond, 2020. március
Készítette:
Gecse Lilla Andrea
mentálhigiénés munkatárs
Fájlmelléklet
kamond_tortenelmunk_nyomaban.pdf
(1.21 MB)