Bakony Integrált Szociális Intézmény Veszprém Vármegye
8592 Dáka, Dózsa György utca 80. | E-mail: dakaotthon(kukac)dakaotthon.hu | Tel.: +36 89 340-004 | Fax: +36 89 340-187
Február hónapban már második alkalommal vettek részt fiataljaink érzékenyítő témájú programon. A múlthéten lakóink a veszprémi Petőfi színházba látogattak el, ahol lehetőségük nyílt megtekinteni a „Hetedhét varázslat „című zenés mesejátékot. Akik felnőttként is megőrzik gyermeki lelküket azok számára mindig nyitva áll az álmok és a mesék varázslatos világa.
A Bakonyi ÉrMe Klub tagjai tavaly hagyományteremtő célzattal útjára indítottak egy programsorozatot, melynek újabb állomására invitálták meg lakóinkat. A február derekán esedékes szombati nap során egy disznóvágás volt, mely a hagyományápolás egyik fő mozzanata.
„Farsang, farsang, maszkabál,
hol mindenki arra vár,
hogy majd cifra ruhát felvesz,
hisz annyi jellem, ahány jelmez...”
(Korsós János György - Farsang)
Egészségtudatos foglalkozások
Az idei évtől minden hónapban egy-egy adott tematika körüljárásával törekszünk még hatékonyabb preventív munkát végezni lakóink és a dolgozók bevonásával. Az első állomások egyike az egészségtudatos életmódról szólt.
„Amíg a művészlélek éppen alkotásba lendül,
Reményteli, ha a többi irigylőn nem zendül.
Mert határtalan a szépség hozománya, mit emberek megkaptak,
A tehetség, ami irányzék: kiknek itt még nem sok mindent hagytak.
Szárnyakat tépdel, ha sokan majd értetlenkednek,
Az Iszkiri Zenekart a mese.tv látogatóinak már nem kell bemutatni. A Jön a Mamut és a Utazik a Marci c. animációkat már sokan megnézték. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy kik vannak az Iszkiri Zenekar mögött, és milyen is egy ilyen koncert.
„Hófehér a város,
Lehullott a hó,
Jégcsap csüng az ágon,
Befagyott a tó...”
(Bartos Erika – Tél)
„Szent karácsony beköszöntött,
pompázatos ruhát öltött.
Oly szaporán, mint a zápor,
ezer csillag hull a fáról...”
(Mentovics Éva:Karácsonyi jókívánság)
„Minden vagyok, semmi se vagyok,
mese és változás:
fölnézek a holdra s az vagyok
szemfényvesztő varázs...”
(Szabó Lőrinc)