Bakony Integrált Szociális Intézmény Veszprém Vármegye
8592 Dáka, Dózsa György utca 80. | E-mail: dakaotthon(kukac)dakaotthon.hu | Tel.: +36 89 340-004 | Fax: +36 89 340-187
Intézményünk lakói október 20-án a gondozó ház lakóival közösen készítettek töklámpásokat. A program során mindenki remekül érezte magát. Azonban ismerkedjünk meg a szokás valódi történetével.
Manapság a töklámpás készítését sokan az angolszász és amerikai ünnephez, „Halloween”-hez kötik, pedig a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány. Olyannyira régi, hogy az első erről szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta Salmont. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges „fáklyák” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: „fénylik, mint Salamon töke”. Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, sajnos nem maradt fenn, viszont romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.
Halloween története
Az ünnep neve az óangol „hallow”, vagyis szent szóból ered. Az egykori „All Hallow’s Eve”, “Mindenszentek előestéje” kifejezés rövidült alakja. E hagyományban egyszerre vannak jelen pogány kelta, ókori római és katolikus elemek.
A kereszténység terjesztéséhez a hittérítők az egyháztól azt az utasítást kapták, hogy a pogány szokások betiltása helyett a keresztény ünnepeket igazítsák a pogány ünnepek időpontjaihoz. Így történt, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13-áról október 31-ére helyezték át. E közben a Britanniát megszálló rómaiak Pomona, a gyümölcstermések istennője előtt tisztelegtek, míg a kelták a napistennek, Samhainnak mondtak köszönetet a gazdag termésért. Ez a dátum a kelták számára nemcsak ezért volt fontos, hanem azért is, mert november 1-jén kezdődött a kelta újév. Úgy hitték, hogy az év közben elhunytak lelkei ezen az éjszakán vándorolnak át a holtak birodalmába.
Számunkra is fontos dátum november 1-je, illetve 2-a. A hónap első napja „Mindenszentek”, míg második nap „Halottak napja”, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk. A tűz szimbóluma a mi kultúránkban is jelen van, hiszen mécseseket gyújtva gondolunk azokra, akik már nem lehetnek velünk.
További képek a képgalériában megtekinthetőek.